Nos, alapvetően az egyensúly hiánya gyermekkorban sok eséshez vezet, és a későbbiekben is veszélyforrás lehet (akár kerékpározáskor, akár futás közben) – ennél azonban jóval tovább mutatnak az egyensúlyérzék hiányának következményei.
Egy mai városi gyerek idegrendszere tizedannyi mozgásos és egyensúlyi ingert kap, mint a húsz-harminc évvel korábban gyerekkorát élő társáé. A szakemberek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy napjainkban annyi tanulási zavart, megkésett idegrendszeri-, mozgás- és beszédfejlődést diagnosztizálnak.
A neurológusok a hatvanas években jöttek rá, hogy a mozgásélmények révén épülnek ki a gyerekek agyában azok az idegpályák, amelyek megfelelő működése később aztán az olyan bonyolultabb értelmi működéshez szükséges, mint az olvasás, írás, viselkedés, figyelem. A mozgás során az agyat rengeteg impulzus éri: a gyerek megtapasztalja testének határait, megtanul tájékozódni a térben, egyensúlyi és érzékszervi ingereket kap. Ezek mind érlelik az idegrendszerét, vagyis a mozgásélmények segítségével járódnak be az idegpályák.
Sajnos a mai gyerekek kóros mozgáshiányban szenvednek, így az egyensúly rendszerük sem képes a megfelelő ütemben fejlődni. Ehhez társul még az is, hogy az olyan tevékenységek, mint amilyen a cipőfűző megkötése, teljesen háttérbe szorulnak, minden arról szól, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban végrehajtható legyen. Pedig a cipőfűző megkötése sokkal jobban fejleszti a finommotorikát, mint a drága fejlesztő játékok többsége.
A másik, az agyi fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tevékenység, a rendszeres, élő, mondott mese, amely a figyelmi fókusz tartását tanítja meg a gyerekeknek, és sajnos ugyancsak egyre ritkább a családokban.
Melyek azok a jelek amik problémára utalnak?
Ha a terhesség vagy a szülés alatt valamilyen probléma lépett fel – például koraszülés, túlhordás, farfekvés, veszélyeztetett terhesség, oxigénhiány gyanúja- vagy akár az öröklött tényezők miatt nagyobb az idegrendszeri éretlenség veszélye, különösen fontos, hogy a szülő figyeljen a jelekre.
- 1, Atipikus mozgásfejlődés
Ha a gyermek nem a megfelelő ütemben és sorrendben éri el a mozgásfejlődés mérföldköveit. Persze nagy eltérések lehetnek a gyerekek között a fejlődés ütemében, de mindig van egy tágabb intervallum, amely ezeket a nagyobb eltéréseket is figyelembe veszi.
- 2, Megkésett beszédfejlődés
A gyermekek fejlesztésével foglalkozók szerint lányoknál kétéves korra, fiúknál két és fél éves korra kell megindulnia a beszédnek. Ha ez nem történik meg, a diagnózis kétféle lehet: megkésett beszédfejlődés, illetve beszédzavar. E két probléma megjelenése annyira hasonló, hogy sokszor még a szakember számára is nehéz őket megkülönböztetni.
- 3, Nem szeret rajzolni az óvodáskorú gyermek, vagy nem lehet felismerni a rajzait
Ha a nagycsoportos még nem tudja megfogni az ollót, nem tud galacsint gyúrni az ujjaival, rajzai felismerhetetlenek, az jelezheti a finommotorika fejlődésének elmaradását.
- 4, Nem szeret hintázni vagy mászókázni
A tériszony, az egyensúlyozási problémák az egyensúlyi éretlenségre utalhatnak. Ennek jele lehet, hogy a kisgyerek kerüli a hintát, mászókát.
- 5, Mozgásügyetlenség
Ha 5-6 évesen nem megy a bal-jobb megkülönböztetés, a váltott lábú lépcsőzés, a fél lábon ugrálás, a hintázás.
- 6, Taktilis jellegű ingerek kerülése vagy szélsőséges keresése
Túlzott érzékenységnél megfigyelhetjük az ingerek kerülését. Ilyenkor a gyermek nem szereti, ha hozzáérnek, irritálja a címke a ruhákban, nem szeret homokozni, mert piszkos lesz a keze.
- 7, Kudarcok az iskolában
A probléma felismerése
Sok általános iskolás küzd krónikus fejfájással, amelynek oka lehet, hogy a gyermek enyhébb figyelmi vagy bármilyen részképesség-zavarát kompenzálja, ám ez rengeteg energiájába kerül, a koncentrálásba belefárad.
Ezekre a jelekre – hogy a kicsi nem tipikusan fejlődik – csak akkor tud a szülő felfigyelni, ha rendszeresen elmegy a gyermekével mozogni, foglalkozik vele. Igaz, nagyon sok szülő nem szeret szembesülni azzal, hogy a gyermekénél valamilyen probléma van, ezért inkább nem vesz róla tudomást.
Pedig a szülő pont azzal szolgálja a gyermeke érdekeit, hogy ha felmerül benne a gyanú, hogy a gyermek fejlődése zavart, szakemberhez fordul. Inkább egy felesleges vizsgálat, mint később a megbánás, hogy nem vitte el a gyereket korábban. Az érésbeli lemaradást, bizonyos funkciók fejletlenségét ugyanis nagyon jól lehet kezelni fejlesztő, „érlelő” típusú mozgásterápiákkal.
